Turisztikai jelentőség:
A fejlesztés által érintett területet kiemelt természeti értékek jellemzik úgy, mint a Maros és Tisza folyók, Körös-Maros nemzeti Park, Maros iszap, Mártélyi Tájvédelmi körzet. A térség túra- és kerékpáros útvonalakkal, sűrűn átszőtt, az alföldi fekvésnek köszönhetően a domborzati viszonyok, könnyűvé teszik a gyalogos és kerékpáros turizmust. Az aktív kikapcsolódás egyre népszerűbb, de ennek infrastrukturális hátterét meg kell teremteni. A gyalog- és kerékpárutak többségében kiépültek, hálózatosan fedik le a térséget, a településeken egyre több a látogató vonzó attrakció, egyre több és jobb minőségű szálláshely épül.
Összességében a pályázatunk által érintett térség robbanásszerű turisztikai fejlődésen ment keresztül az elmúlt 6-8 évben.
A fejlesztési helyszínek közúton, a fő közlekedési útvonalakon (M43 autópálya, 43-as és 47-es főútvonalak) keresztül könnyen és gyorsan megközelíthetők, de a Szeged-Békéscsaba vasúti közlekedési pálya is itt halad el.
A pályázatunk által lefedett járások területén jelentős kerékpáros infrastruktúra fejlesztések valósultak meg az elmúlt években.
Ki kell emelnünk, hogy 2018. októberében elkészült az összefüggő kerékpárút Hódmezővásárhely és Makó között. A 25 kilométer hosszú kerékpárút építését három önkormányzat összefogása tette lehetővé a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP). Hódmezővásárhely belterületén 8,5 kilométer hosszan, a 4414-es út mentén alakították ki a kerékpárutat, a Mátyáshalmi-csatorna keresztezést követő buszmegállónál fedett kerékpártároló és pihenőhely került kialakításra. Hódmezővásárhely déli részén található Batida településközpont és Maroslele között a 4414-es összekötő út egyes szakaszain mintegy 2 kilométer hosszan önálló kerékpárutat alakítottak ki. Maroslele belterületén közel 3 kilométeren kerékpáros nyomvonal kijelölése történt meg a Vásárhelyi utca – Árpád utca – Szabadság tér – Petőfi utca – Kossuth utca útvonalon. A Szabadság téren 30 férőhelyes kerékpártároló, míg a Petőfi utcában kerékpáros pihenőhely és 20 férőhelyes kerékpártároló került kialakításra. Maroslele belterületi határától Makó közigazgatási határáig további közel 3 kilométer hosszan önálló kerékpárút létesült. A 7,2 kilométeres, Maroslele és Makó belterülete közötti részen a 4414-es út mellett önálló nyomvonal, a Czuczor utcán és az Almási utcán pedig elválasztott gyalog-, és kerékpárút épült. A kerékpárút folytatásaként egészen Apátfalváig kerékpározhatunk, mivel a Makót Apátfalvával összekötő kerékpárút 2013 novemberében készült el, hossza 7 kilométer.
A térség talán legelső két települését összekötő kerékpárútja a mintegy 22 évvel ezelőtt épült, közel 10 kilométer hosszú Mártély-Hódmezővásárhely közötti kerékpárút. A kerékpárutat 2016-ban felújították.
Térségi jelentőségű nemzetközi kapcsolatot jelentő kerékpárút‐hálózati elem a Magyarcsanád–Nagycsanád, Románia és a Kiszombor–Románia kerékpárutak. Turisztikai jelentőségű kerékpárt a Makó–Szeged a Maros jobb parti árvízvédelmi töltésén vezetett kerékpárút. Meghatározó még a Makó-Tótkomlós, a Nagylak–Csanádpalota–Pitvaros–(Tótkomlós), a Pitvaros–(Mezőhegyes) a Szeged–Deszk–Kiszombor–Makó (43‐as főút mellett) vezetett kerékpárutak.
A terület kerékpárforgalmi szempontú bemutatása
A projektünk a Makói és a Hódmezővásárhelyi járások 18 települését érinti. A fejlesztéssel érintett terület lehatárolása: Az akcióterület északi határvonala a Mindszent– Székkutas települések között húzódik, a keleti oldala Székkutastól egészen Nagylakig ér végig a Csongrád-Békés megye határvonalán haladva, délen Nagylaktól a Tisza vonalát követi egészen Marosleléig, kiegészítve Kiszomborral, ami a Tisza déli oldalán található, majd Maroslelétől egészen Mindszentig ér a nyugati oldala. A 18 önkormányzat teljes közigazgatási területét érinti a projekt, mindössze Makó Város és Hódmezővásárhely Megyei jogú városok belterületei nem érintettek a fejlesztésben.
A térség domborzati viszonyai: A Tisza-Maros vidéke a Kárpát‐medence déli részén elhelyezkedő, felszíni és felszín alatti vizekben gazdag napfényes síkvidéki táj hazai és európai viszonylatban is egyedülálló – ma már nagyrészt oltalom alá helyezett – természeti értékeket őrzött meg a keleti kontinentális és a mediterrán‐szubmediterrán élőhelyek határán. A térséget szikes és löszgyepek, tavak és mocsarak között a középkortól kialakult nagyhatárú települések alkotják. A legkorábbi időktől benépesült, gazdag élővilágú folyó‐menti ligeterdős területeken kiépült települések‐átkelőhelyek pedig városiasodtak. A térség kerékpározhatósága a sík fekvés és a folyók mentén elnyúló gátrendszerek adta természetközeli kerékpáros útvonalak miatt kiemelkedő.
Klimatikus viszonyok ismertetése: Csongrád megye éghajlata nagyrészt alapvetően melegszáraz, a magas átlaghőmérséklet (10,5‐10,7 °C) kevés csapadékkal párosul (évente 520‐550 mm). A megye belső területein (Tisza mentén) és észak felé a szárazság mértéke növekszik (ariditási index: 1,3‐1,4). A napsütéses órák száma Csongrád megyében a legnagyobb egész Magyarországon. A kerékpározásnak kedvez a relatív száraz és meleg időjárás, ami az év nagy részében élvezhető.
Forgalomvonzó és turisztikai célállomások, létesítmények: A Tisza-Maros köze rengetek természetes és épített látnivalót, rendezvényt tartogat a térségbe látogatók számára. A pályázat keretében 18 településen épül kerékpáros pihenőhely, így felsorolni is hosszú lenne a forgalomvonzó létesítményeket, de a 2/1 fejezetben településenként a főbb forgalomvonzó létesítményeket felsoroltuk a teljesség igénye nélkül.
A kerékpáros közlekedés szerepe: A kerékpáros közlekedés meghatározó a közlekedési módok között Csongrád megyében, azon belül Tisza-Maros térségében is.
Kétféle célú kerékpárhasználatot különböztethetünk meg: a hivatásforgalmi és a szabadidős célú kerékpározást. A városok és települések fenntartható közlekedése szempontjából a hivatásforgalmi kerékpározás fejlesztése a stratégiai cél –, de jelen projekt elsősorban a szabadidős kerékpározás feltételeinek javítását célozza. A szabadidős kerékpározásnak tekinthető a rekreációs, sport és egészség-megőrzési célú kerékpározás, a kerékpáros kirándulás, turisztikai, természeti, kulturális célpontok kerékpáros megközelítése, tehát azok a tevékenységek, ahol a kerékpár nemcsak a közlekedési eszköz szerepet tölti be a használó számára, hanem a tevékenység egyik célját is, ilyenkor maga a kerékpározás adja.
A fejlesztési lehetőségek:
Magyarországon az aktív turizmus és az élményekkel teli kikapcsolódás iránti igény az utóbbi időben egyre inkább előtérbe került, a társadalom a napi munka fáradalmait aktív pihenéssel és sportolással kívánja kompenzálni, emellett egyre ismertebbé válnak a környezeti- és stressz ártalmak veszélyei, az egészséges életvitel, táplálkozás, a mozgás betegségmegelőző szerepe.
Ha lassan is, de megkezdődött az értékek, értékrendek megváltozása, az érintetlen természet utáni vágy is egyre inkább tetten érhető. A legújabb turisztikai trendek szerint az eddigiekhez képest is még inkább előretör az egészségturizmus, valamint kiemelt fontossága lesz a helyi szokásokkal, értékekkel összhangban lévő gasztronómiának és vendéglátásnak. “Az a desztináció népszerű, ahol az épített-, illetve természeti örökség mellett a vendéglátás is sokszínű.”
A projektünk elsődleges célja, hogy a Tisza és Maros folyók közötti területen található térségben fejlesszük a kerékpáros infrastruktúrát. Közvetett célunk, hogy megragadjuk a kínálkozó lehetőséget, hogy minél több embernek bemutathassuk Csongrád megye, Tisza és Maros folyók közötti, sok esetben még szinte érintetlen természeti értékeit, látnivalóit, rávegyük a fiatalabb, családos és idősebb korosztályokat is arra, hogy a természetben mozogva, aktív módon kapcsolódjanak ki, fedezzék fel a táj szépségeit, látogassanak el a közelben található attrakciókhoz, térjenek be egy helyi specialitásra a főtéren lévő étterembe, cukrászdába.
A fejlesztés által érintett területen jelentős turisztikai vonzerőt jelentő természetvédelmi területek találhatók, ezek közül a legfontosabbak:
Kőrös‐Maros Nemzeti Park:
– Csanádi puszták (Makó, Tótkomlós, Ambrózfalva, Nagyér, Csanádpalota és Királyhegyes határában, összesen 4057 hektáron terül el.)
– Makó‐Landorierdő (Makó, A Makó-Landori erdő 1990-es védetté nyilvánítását követően a Maros hullámtere természetvédelmi jelentőségének megfelelő rangot kapott, az 1999-es bővítés óta 2852 hektár kiterjedésben a Nemzeti Park részeként. A Maros folyó hazai szakaszának jobb oldali hullámtere változatos élőhelyeivel, védett értékeivel fontos szerepet tölt be a magyarországi ökológiai hálózatban.)
– Kardoskúti Fehér tó (A Vásárhelyi-puszta egykor Hódmezővásárhely külső legelője volt, ma nagyrészt Kardoskút és Székkutas osztozik rajta. Az 5629 hektár kiterjedésű, 263 hektár fokozottan védett területet is magába foglaló részterület a Dél-Tiszántúl egyik legnagyobb egybefüggő pusztafoltja. A rideg állattartás, a hagyományos rét- és legelőgazdálkodás hagyományai sok évszázad alatt egy olyan értékes élőhelyet alakítottak ki a rövidfüvű pusztán, amelyet az utóbbi másfél száz év egyre intenzívebbé váló szántóföldi művelése sem tudott felszámolni. Tavasszal és ősszel a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárszállója.)
Mártélyi Tájvédelmi Körzet: Mártély, Hódmezővásárhely, Mindszent. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet a Tisza bal partján a Pusztaszert Tájvédelmi Körzettel átellenben fekszik. Az 1971-ben alapított tájvédelmi körzet területe 2260 hektár. Mivel a Tisza hullámterében fekszik, a folyó vízjárása a terület állapotát, növény- és állatvilágát és hasznosítását is döntően befolyásolja.
Lehetőséget jelent a térség számára széles kulturális kínálata is. A gazdag kínálatból kiemelkedik: a Tornyai János Múzeum, az Alföldi Galéria, az Emlékpont–Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ és a Holokauszt Múzeum Hódmezővásárhelyen. A József Attila Múzeum, az Espersit‐ház, a Szántó Galéria és Múzeum és a Sportmúzeum Makón. Az Asztalos P. Kálmán Honismereti Gyűjtemény és Tájház Csanádpalotán, Fodor Imre magángyűjteménye Földeákon, Helytörténeti Gyűjtemény (Magtár) Kiszomboron, a Helytörténeti Gyűjtemény Maroslelén, Keller Lajos Helytörténeti Gyűjteménye Mindszenten, a Helytörténeti Emlékház Óföldeákon, a Szlovák Tájház és a Szlovák Néprajzi Magángyűjtemény Pitvaroson, a Kovács István Emlékház (Hugo Hartung Emlékszoba) Székkutason.